A Michele Gortani barlangrendszer
Michele Gortani - Davanzo, avagy Col delle Erbe rendszer
("a Füves domb barlangrendszere")
Elöljáróban meg kell
említenem két dolgot:
1, Tudom, hogy csupán résztvevő
lehet mindenki ebben a feltárásban, azt soha egyetlen barlangász csoport
önmagáénak nem vallhatja, de azért valakinek (vagy valakiknek) le kell írni.
Vagyunk néhányan, akik rendszeresen visszatérünk a Canin platóra és így
évről-évre szorosabb kötelék fűz össze egy kisebb magot, akik a kutatásban
meghatározó személyekké nőtték ki magukat. Közülük bárki hiteles képet tud
nyújtani a magyarok olaszországi kutatásának eseményeiről.
2, Azonban egy (ill. több)
csoport és minden résztvevő életében nagyon is meghatározóak ezek az események
— mind feltárási élményként, tapasztalatszerzési forrásként, mind a fizikai és
a technikai fejlődés miatt. Sőt talán kihat az egész magyar barlangkutatás
égészére is.
Az alábbiakban leírtak helyenkén igen élményszerűek, de valóságos kalandok.
Nyerges Attila
A Gortáni új
részek térképei:
1995 hosszmetszet, 1997 térbeli, 1998 hosszmetszet, 1998 térbeli, 1999 térbeli, 2000 térbeli, 2001 nagykör, 2002 poligonrajz
|
A Canin-fennsíkon a magyarok által feltárt további barlangok: |
|||
|
Barlang neve: |
Hossza |
Mélysége |
Megjegyzés |
|
Dékány-barlang |
|
- 90 m |
|
|
Pünkösdi-barlang |
700 m |
-30, +7 m |
30 m-re megközelíti a Gortánit (Fás-kürtő) /térkép: 1998, 1999/ |
|
H-4 barlang |
120 m |
-104 m |
250 m-el a 140 akna felett. /térkép/ |
|
H-10 barlang |
80 m |
-72 m |
A fennsík felső zónájában, elszűkül. /térkép/ |
|
H-8 barlang |
60 m |
-33 m |
A fennsík felső zónájában, igen aktív. /térkép/ |
|
H-7 barlang |
30 m |
-30 m |
A fennsík felső zónájában. |
|
H-9 barlang |
25 m |
-25 m |
A fennsík felső zónájában, az alján hóval. /térkép/ |
|
Vadméhes-barlang |
50 m |
+7 m |
A fennsík oldalában van, erős huzattal. /térkép/ |
|
MAFC-barlang |
100 m |
-60 m |
A fennsík oldalában van, erős huzattal. /térkép: 1999/ térkép: 2002 |
|
Bianchetti-lyuk |
15 m |
-12 m |
A fennsík oldalában van, erős huzattal. /térkép/ |
|
Kutya-barlang |
65 m |
-11 m |
A fennsík oldalában, erős huzattal. |
|
Magyar-barlang |
900 m |
-196 m |
2001-ben a Gortanihoz kapcsolva /térkép+fotók/ |
|
Jeges-barlang |
+20 |
- |
(20 m továbbjutás egy valószínűleg régen ismert barlangból) |
|
Ab. Mario Novelli |
60+30 m |
- |
(olasz felt. -410 m-ben kisebb új rész, kb. 60+30 m oldaltravez a 160 m-es nagy aknából /térkép/ |
|
Összesen: |
2195 m |
|
|
Friuli-Venezia
Giulia legmélyebb és leghosszabb barlangjai
Előszó helyett
Olaszország ÉK-i csücskében húzódik az Osztrák?Szlovén határ közelében a Júliai-Alpok, 2000 m fölé magasodó csúcsokkal (legmagasabb pontja: a Triglav 2863 m). A Ny-i részeit triász korú jól karsztosodó dachsteini mészkő építi fel. Az 1800-2000 m magasságban elhelyezkedő Canin-plató, legnagyobb barlangrendszere a Michele Gortani--Davanzó, más néven a Col delle Erbe rendszer ("a Füves domb barlangrendszere").
A trieszti
barlangkutatók a Commissione Grotte
Boegan klub közreműködésével 1965-ben tárták fel és háromévi
kutatás után 1968-ban érték el a végponti szifont -892 m mélységben.
1970-ben +28 m-el magasabban a felszínről kiindulva egy új bejáratot találtak és ez által a barlang mélysége -920 m-re módosult és a feltárt akkor hossza 8325 m lett.
1985-ben a közelben húzódó Davanzó-barlangrendszerrel sikerült összeköttetést találni és így a két barlang alkotta rendszer meghaladta a 13 km-es hosszúságot.
1986-ban a végponti szifon búvármerülése alkalmával 200 m-t beúszva további -14 m-rel növelték a mélységét, mellyel elérte a -934 m-t.
Magyar részről az első látogatás 1986-ben a HASE kutatói tették, amikor is egy barlangi mentő találkozó (Chividale) alkalmával beszerelt pályán lejutottak a -450 m mélységbe található Cesca-ba, majd bivak nélkül visszamásztak a felszínre. Az olasz vendéglátók néhány más barlangot és a köztudottan árvizeiről hírhedt -640 m mély ab. Boegan-t is megismertették a magyarokkal.1990-ben a BEAC szervezett expedíciót a Canin-platóra és sikeres végponti túrát tettek a Gortani -920 m-es mélységében. Ekkor öten érték el a végpontot köztük három lány. A többieket egy csaknem tragédiát okozó árvíz hosszú órákra megállította és meghiúsította a végpont elérését. Leereszkedtek még az ab. Vianelo rendszerébe -150-200 m-re.
1992-ben a MAFC csoport tagja is megcélozták a Gortani végpontját, azonban csak -700 m-ig jutottak le. Beereszkedtek még az ab. Prez-be -200 m-ig és számos kisebb barlangot jártak be.
Fejlemények
Első téli túránkat a Gortaniba 1993
februárjában tatabányai barátainkkal szerveztük. Az egyhetes téli túrán 6 fő
-600 m-es mélységig jutott le. Számos tapasztalatot szereztünk és elhatároztuk,
hogy a következő évben visszatérünk.
Kép: A leszállás előtt 1993 februárjában.
1994-ben
19 fős expedícióval a végponti szifon elérése volt a fő cél. A túra során 15 fő
jutott le a -920 m mély végpontra. A hátra lévő időnket kutatással töltöttük és
a Galleria del Vento végén -578 m-es szinten egy szűz kürtőt +35 m magasságig
kimásztunk. A kürtő sötétségbe vesző járatai egyértelművé tették számunkra,
hogy február nem múlhat el Gortani nélkül.
Kép: az első kimászás, első nittjének befúrása 1994-ben.
1995-ben az elkezdett kürtő folytatásának reményében a 15 fős
csapat akkumulátoros fúróval felfegyverkezve vágott neki a -578 m-ről kiinduló
kürtő folytatásának. +25 m további mászás, majd 115 m hosszú meander, a végén
szifonnal (-518 m-en). A felmérés alapján valószínűsíthető az összefüggés a
felette húzódó Vianelo nevű barlangrendszerrel. Őszintén szólva, többre
számítottunk, de nem keseredtünk el.
Kép: Az első kimászás kürtője.
A barlang mélyebb részein -720 m-en a
By-Pass-nál magasodik egy hatalmas 25x10 m átmérőjű kürtő, ezt szemeltük ki a
következő feladatnak. Elhatároztuk, hogy kimásszuk.
Nem mindennapi elhatározásunkat a következő
elgondolással támasztottuk alá: a Michele Gortani barlang jelentős mélysége
mellett nagy kiterjedésű horizontális járatokkal rendelkezik a -450-600 m
közötti szinteken. A főjárat a 600-as szintről a P 90-es aknán keresztül
leereszkedik egy alsó aktív szintre, ahol a By pass kürtő sötétje az ismeretlent
rejti.
Ez a terület a felszíni térképet szemlélve -- a
szövevényes rendszerben -- egy fehér foltot képezett, amelynek kutatását
megnehezítették az olaszok számára is a nehéz terepviszonyok. Ez a kürtő
reményt nyújtott arra, hogy kimászásával visszajussunk a 120 m-el magasabban
húzódó vízszintes rendszer folytatásába.
Itt a kezdetben klasszikus mászást +30 m után
folyamatos nittelés váltotta fel. Az akna teljesen tagolatlan volt és a kőzet
homogén jellege miatt csak ún. modern technikával tudtunk felfelé haladni. A
kürtő egyetlen függőleges falat alkotott. Ekkor +60 m magasságig jutottunk fel.
Halogén lámpáink fénye elveszett a végtelennek tűnő folytatásban, ami egyeseket
sokkolt, másokat még inkább feltüzelt.
1996-ban Visszatértünk és motoros fúró valamint alumínium
mászó-állvány segítségével folytattuk a mászást. Sehol egy párkány, sehol egy
kiszögellés, a kürtő csak megy felfelé. +115 m magasan úgy 25 m-rel feljebb már
sejteni véltük az oldalról becsatlakozó meandert, de időnk lejárt és haza kellett
térni. Újabb 1 év várakozás....
Kép: A By Pass kürtő +60 m-ig.